Mérési hibák sütésnél – 5 ok, amiért nem sikerül a sütemény

Nem a recept rossz! 5 mérési hiba, ami miatt nem sikerül a sütemény

Az első kuglófomat kanállal ettük. Nem azért, mert így terveztük, hanem mert egy apró mérési hibával sikerült teljesen elrontanom. Bár ha jobban belegondolok, az ízével semmi baj nem volt!

Körülbelül harminc évvel ezelőtt történt, amikor életem első kuglófját készítettem. Szépen követtem a receptet, legalábbis azt hittem. Csakhogy valahol elnéztem a milliliter és a deciliter közötti átváltást, és végül fél liter tejet öntöttem a tésztához.

Csodálkoztam is, hogy miért lett ennyire folyékony, de úgy gondoltam, majd a sütőben megszilárdul.

Hát, nem így történt.

A kuglóf sehogy sem akart megsülni, én pedig egy idő után elkezdtem gyanakodni, hogy talán mégsem csináltam mindent jól. Amikor kiderült, hol hibáztam, nagyon nevettünk.

A sütemény ugyan folyékony maradt, de az íze kiváló volt, így végül kanállal ettük meg.

Azóta is jó példa számomra arra, hogy a sütésnél néha egészen apró dolgokon múlik a végeredmény.

És nem csak a kezdőkkel fordulhat elő ilyesmi.

Különösen most, amikor közelednek az ünnepek, és egyre többen készülnek süteményekkel, érdemes felfrissíteni néhány alapvető tudnivalót.

Összegyűjtöttem öt gyakori mérési hibát, amelyek miatt egy egyébként jó recept sem mindig úgy sikerül, ahogy szeretnénk.

1. Összekeverjük a millilitert és a decilitert

A saját kuglófom története után természetesen ezzel kell kezdenem.

A receptekben gyakran találkozunk milliliterrel (ml), deciliterrel (dl), néha centiliterrel (cl) is. Könnyű elnézni őket, főleg ha sietünk, vagy éppen több mindent készítünk egyszerre.

Pedig egyetlen rossz átváltással jelentősen megváltoztathatjuk a tészta állagát.

Néhány alapérték, amit érdemes megjegyezni:

• 1 dl = 100 ml
• 0,5 dl = 50 ml
• 2,5 dl = 250 ml
• 5 dl = 500 ml, vagyis fél liter
• 1 liter = 10 dl = 1000 ml

Ha például a recept 50 ml tejet ír, az mindössze fél deciliter, nem pedig fél liter.

A két mennyiség között tízszeres a különbség!

Amire érdemes figyelni: mielőtt a folyadékot a tésztához öntöd, nézd meg még egyszer a receptben szereplő mértékegységet. Különösen akkor, ha át kell váltanod.

2. Azt gondoljuk, hogy 100 ml mindig 100 gramm

Ez egy másik gyakori tévedés, amely főleg a liszt, a cukor és az olaj kimérésénél okozhat gondot.

A milliliter és a gramm ugyanis nem ugyanazt jelenti.

A milliliter azt mutatja meg, mekkora térfogatot foglal el egy alapanyag, a gramm pedig a tömegét.

A víznél viszonylag egyszerű a helyzet, mert 100 ml víz nagyjából 100 gramm.

Más alapanyagoknál viszont már nem ilyen egyértelmű az átváltás.

Nézzünk néhány példát:

Alapanyag	1 dl körülbelüli tömege
Víz	100 g
Tej	100–103 g
Olaj	90 g
Finomliszt	55–60 g
Kristálycukor	80–85 g

Ezek tájékoztató értékek, amelyek az alapanyag fajtájától és kimérésének módjától is függhetnek.

Láthatod, hogy 1 dl liszt egyáltalán nem ugyanannyi, mint 100 gramm liszt.

Ha pedig egy süteményhez jelentősen több liszt kerül a szükségesnél, a tészta könnyen túl sűrűvé, tömörré vagy szárazzá válhat.

Amire érdemes figyelni: ha a recept grammban adja meg a lisztet, cukrot vagy vajat, lehetőleg konyhai mérleggel mérd ki.

A leggyakoribb átváltásokat korábban egy külön bejegyzésben is összegyűjtöttem:

Konyhai mértékegységek egyszerűen – evőkanál, teáskanál, dl, ml és gramm

3. Nem mindegy, mekkora bögrével mérünk

A bögrés sütemények népszerűsége teljesen érthető. Gyorsak, egyszerűek, és sokszor mérleget sem kell elővenni hozzájuk.

Van azonban egy apróság, amire nem mindenki figyel.

Nem minden bögre ugyanakkora.

Sok magyar recept körülbelül 2,5 dl-es bögrével számol, de ez egyáltalán nem általános szabály.

Ha például egy recept két bögre lisztet ír elő, egy 2 dl-es bögrével összesen 4 dl-t mérsz ki, míg egy 2,5 dl-essel 5 dl-t.

Ez már jelentős különbség.

Ráadásul a bögrés recepteknél az is számít, hogyan töltjük meg a bögrét.

Ha az egyik alapanyagot lazán mérjük, a másikat pedig alaposan belenyomkodjuk, könnyen felborulhatnak az arányok.

Amire érdemes figyelni: bögrés receptnél mindig ellenőrizd, mekkora bögrét használ a recept írója. Ha nincs megadva, és fontos a pontos arány, érdemes másik, egyértelmű mennyiségeket tartalmazó receptet választani.

4. Túl sok liszt kerül a mérőpohárba

A liszt kimérése egyszerű feladatnak tűnik, mégis könnyű hibázni vele.

Gondolj csak bele: ha egy mérőpoharat belenyomsz a lisztes zacskóba, sokkal több liszt kerülhet bele, mintha egy kanállal lazán megtöltenéd.

A liszt ugyanis összetömörödhet.

Ezért fordulhat elő, hogy két ember ugyanazzal a mérőpohárral dolgozik, mégsem pontosan ugyanannyi lisztet használ.

A túl sok liszt miatt a sütemény szárazabb, tömörebb lehet, a keksz pedig keményebbre sikerülhet.

Hogyan érdemes kimérni a lisztet, ha nincs mérleged?

1. Először lazítsd fel a lisztet egy kanállal.
2. Óvatosan kanalazd a mérőpohárba.
3. Ne nyomkodd bele, és ne ütögesd a poharat az asztalhoz.
4. A tetejét egy kés egyenes oldalával simítsd le.

Így egyenletesebben tudsz mérni.

Ha viszont gyakran sütsz, szerintem egy egyszerű digitális konyhai mérleg az egyik leghasznosabb eszköz, amit beszerezhetsz.

5. Nem figyelünk arra, hogy csapott vagy púpozott kanál szerepel a receptben

Ez elsőre talán jelentéktelennek tűnik.

Mi különbség lehet egy csapott és egy púpozott teáskanál között?

Bizonyos alapanyagoknál meglepően sok.

A sütőpor vagy a szódabikarbóna mennyisége például befolyásolja, hogyan emelkedik meg a sütemény.

Ha túl sok kerül a tésztába, az nemcsak az állagára, hanem akár az ízére is hatással lehet.

Ráadásul a háztartásban használt kanalak mérete sem egyforma.

A szabványos mérőkanalaknál általában ezekkel a mennyiségekkel számolunk:

• 1 teáskanál = 5 ml
• 1 evőkanál = 15 ml

Egy púpozott kanál száraz alapanyag viszont ennél jóval többet tartalmazhat.

Amire érdemes figyelni: ha a recept csapott kanalat ír, ne púpozottan mérd ki. A sütőporhoz és a szódabikarbónához különösen praktikus egy mérőkanálkészlet.

Mit érdemes ellenőrizni, mielőtt hozzákezdünk a sütéshez?

Én azt gondolom, hogy a sütésnél nem kell mindent túlbonyolítani, de néhány apróságra érdemes odafigyelni.

Mielőtt elkezded összeállítani a tésztát:

• Olvasd végig a teljes receptet.
• Ellenőrizd a mértékegységeket, különösen a dl és ml jelöléseket.
• Nézd meg, hogy grammot vagy millilitert kér-e a recept.
• Bögrés süteménynél ellenőrizd a bögre méretét.
• Ha lehet, a lisztet és a többi száraz alapanyagot mérleggel mérd ki.
• A kisebb mennyiségekhez használj mérőkanalat.

Ezek egyszerű dolgok, mégis sok bosszúságtól megkímélhetnek.

Persze egy sütemény nemcsak a mérés miatt sikerülhet rosszul. A sütő hőmérséklete, a sütési idő, az alapanyagok és az elkészítés módja is számít.

De ha már a mérésnél hibázunk, azt később nem mindig lehet kijavítani.

És mi lett a tanulság a kuglófomból?

Harminc év távlatából már csak nevetni tudok azon a bizonyos első kuglófon.

A fél liter tejjel alaposan megváltoztattam a receptet, és hiába reménykedtem benne, hogy a sütő majd megoldja a problémát.

Nem oldotta meg.

Viszont a sütemény finom lett, és legalább egy olyan történet született belőle, amit ennyi év után is szívesen mesélek el.

Talán ezért sem érdemes túlságosan elkeseredni, ha valami nem sikerül elsőre a konyhában.

A legfontosabb, hogy kiderítsük, hol hibáztunk, mert abból legközelebb már tanulhatunk.

Neked volt már olyan sütési bakid, amin utólag jókat nevettél? Esetleg olyan süteményed, amit végül egészen másképp kellett elfogyasztani, mint ahogy tervezted?

Szívesen olvasnám a történetedet!