Alap mozdulatok a konyhában: aprítás, pirítás, sűrítés, főzés a hétköznapokra

Van olyan  helyzet, amikor ugyanazokból az alapanyagokból egyszer finom lesz az étel, máskor meg „jó-jó, de valami hiányzik”. Ilyenkor sokszor nem a recept a különbség, hanem pár alap mozdulat.

Nem nagy dolgokra gondolj. Inkább olyanokra, amik hétköznap is alkalmazható, és nem igényelnek külön szaktudást. Ebben a bejegyzésben azokat a mozdulatokat szedtem össze, amik nálam a leggyakrabban előkerülnek: aprítás, pirítás, sűrítés, főzés.

Alap mozdulatok a konyhában: aprítás, pirítás, sűrítés és főzés meleg hangulatú otthoni konyhában, vágódeszkával, serpenyővel, lábassal és habverővel

Alap mozdulatok a konyhában: pár egyszerű lépés, ami sokat számít a hétköznapi főzésnél.

1) Aprítás: nem a „szép” a lényeg, hanem az egyforma méret

Az aprításnál az a legfontosabb, hogy a darabok nagyjából hasonlóak legyenek. Nem kell tökéletes kocka, csak ne legyen az egyik fél nyers, a másik meg már szétfőtt.

Mire figyelj gyorsan:

  • ha apróbbra vágod, gyorsabban elkészül
  • ha nagyobb darab, több idő kell és jobban kell figyelni
  • hagymánál/fokhagymánál az aprítás mértéke az ízt is befolyásolja (apróbb = erősebb)

Hétköznapi trükk:
ha sietsz, inkább vágj mindent kicsit apróbbra, mert így hamarabb kész, és nem kell a nagy darabokra külön várni.

2) Pirítás: ettől lesz „íz” anélkül, hogy túl fűszereznéd

A pirítás sokszor az a pont, amikor az étel elkezd illatozni, és onnantól „van kedve” az embernek megkóstolni. Ez nem varázslat, csak az, hogy kap egy kis színt, és ezzel együtt ízt is.

Mire figyelj:

  • ne túl sok mindent tegyél egyszerre a serpenyőbe (különben inkább párolódik)
  • hagyj neki időt 1–2 percig, ne kevergesd rögtön folyamatosan
  • a fűszerpaprikát ne hagyd sokáig a forró zsiradékban, mert keserű lehet. Keverd el gyorsan, és rögtön öntsd fel.

Hétköznapi példa:
hagymát pirítasz → ha kap egy kis arany színt, már sokat dob az ételen. Ha csak „megfonnyad”, az is jó, de más lesz a végeredmény.

3) Sűrítés: legyen krémes, de ne legyen lisztes

A sűrítésnél a cél általában az, hogy „összeálljon” a szósz, a leves vagy a főzelék. Itt könnyű túlzásba esni, ezért én mindig úgy vagyok vele: kevesebbel indulok, és ha kell, még teszek hozzá.

3 egyszerű sűrítési megoldás, ami a hétköznapokban is működik

1) Lisztes habarás (tejföllel/joghurttal vagy tejjel)

  • krémesít és sűrít is
  • főzelékeknél, mártásoknál gyakori

2) Rántás

  • klasszikus, tartósabb állagot ad
  • akkor jó, ha kifejezetten ezt a jellegű „főzelék-állagot” szereted

3) Keményítő (ha van otthon)

  • gyors és sokszor egyszerűbb
  • itt is igaz: először hideg folyadékban keverd csomómentesre

Ami sokat számít:
bármit is választasz, a csomómentességhez az segít, ha először kevés hideg folyadékkal elkevered, és csak utána adod az ételhez.

4) Főzés a hétköznapokban: a sorrend számít

Sokszor nem az a kérdés, hogy „tudok-e főzni”, hanem hogy milyen sorrendben teszem a dolgokat. Ettől lesz nyugodtabb az egész.

Egy működő sorrend, ami sok ételnél beválik:

  1. aprítás / előkészítés
  2. hagyma/pirítás (ha kell)
  3. fűszerek
  4. folyadék / alap (víz, alaplé, paradicsom, tejszín – ami a recept)
  5. lassú főzés / összefőzés
  6. sózás a végén finomítva

Miért jó így?
mert a végén még tudsz finomítani az állagon, a sűrítésen és a fűszerezésen. Ha az elején túl sokat teszel bele mindenből, utána nehezebb eltalálni

Mikor melyik jön jól?

  • Aprítás: amikor gyorsan szeretnél kész lenni, és azt is, hogy minden nagyjából egyszerre puhuljon meg.
  • Pirítás: a főzés elején, amikor azt szeretnéd, hogy az alapanyagok (hagyma/hús/zöldség) kapjanak egy kis színt, és ízt.
  • Sűrítés: amikor túl híg lett a szósz/leves, vagy egyszerűen krémesebb állagot szeretnél.
  • A sorrend: amikor kapkodós a nap, és jól jön, ha van egy bevált menetrend, amin végigmész.

Mire figyelj?

  • a kés akkor jó, ha biztonságos és kézre áll (nem kell sok, inkább egy használható)
  • pirításnál ne pakold túl a serpenyőt, különben nem pirul, csak levet enged
  • sűrítésnél kezd  kevesebbel, és adj hozzá fokozatosan
  • ha tejföl/joghurt jellegű dolgot meleg ételbe teszel, érdemes óvatosan csinálni (ne forrald feleslegesen)
  • a sózásnál jobb a végén finomítani, mint az elején túl sokat tenni

Ami nálam bevált ehhez

Nekem az vált be, hogy van pár alap eszköz, ami mindig kéznél van, és nem kell közben keresgélni.

Ajánlott kategóriák:

Zárás

Ezek apróságoknak tűnnek, de a főzésben pont ezektől lesz könnyebb minden. Ha csak annyit csinálsz, hogy egyformára vágsz és hagysz időt egy kis pirításra, már sokkal jobban összeáll az étel. Neked melyik szokott nehezebb lenni: az aprítás, a pirítás, a sűrítés vagy az időzítés?

A 2. évadban innen megyünk tovább: olyan  egyszerű konyhai helyzetekre, amik a legtöbbször előfordunak  a hétköznapokban.

Kategóriák: Konyhai alapok

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük